Srí Lanka

A paradicsomi sziget

A srí lankai konyha egyedi ízét a sziget egyedülálló és gazdag természetének valamint a különböző bevándorlóknak köszönheti. Sajnos ez az ízvilág Európában nem annyira ismert és sokszor összekeverik a szomszédos országok konyhájával.

Ha az ember Srí Lankán jár, mindig elcsodálkozik azon, hogy egy ételnek más-más helyen más-más íze van. Ez abból adódik, hogy az étel íze sokszor a fűszerek arányától, elkészítési módjától függ és minden „szakácsnak“ megvan a saját receptje.

 

Sri Lankai specialitások

 

A legalapvetőbb élelmiszer a rizs, amely minden napszakhoz és minden étkezéshez hozzátartozik. A rizst mindenegyes alkalommal különböző füszerekkel és különböző módon készítik. Rizslisztből készül a szigetlakók kedvenc reggelije, a hoppers ( hasonló a palacsintához).

Minden srí lankai étterem étlapján szerepel a Rice&Curry, ahol a Curry-t „kári“-nak ejtik és nem összetévesztendő az Indiából ismert fűszerkeverékkel. A Rice&Curry egy hatalmas adag rizs különböző tálacskákban tálalt curryvel (itt: köri) fűszerezett zöldség, hús vagy hal. A legjelemzőbb fűszerek közé tartozik a csili, amivel nem spórolnak, a fahéj, a kurkuma, a koriandermag, a curryfa levele (nem összetévesztendő a fűszerkeverékkel; valóban létezik egy bokor, amit curry-nek hívnak és nagyon zamatos ízű levele van), a tamarin és természetesen a kókusztej.

A Rice&Curry elkészítése sok időt vesz igénybe és nagyon-nagyon erős. Elmondható, hogy minél világosabb a szósz, annál kevésbé erős. Ha valaki viszont az erőset szereti ügyeljen a devilled szóra.

A sziget tengerparti részein sok halételt vagy tengeri gyümölcsöt kínálnak.

Sokan nem tudják, hogy az ázsiaiak is szeretik az édességet. Az egyik srí lankai spezialitások közé tartozik a vattalappam – egy pudingból készült édesség.

Srí Lanka éghajlata függ attól, hogy mennyire messze van a tengerparttól és milyen magasan fekszik. Ez kedvezően hat a gyümölcstermelésre – amihez hozzá kell tenni, hogy a gyümölcsöt itt nem termelik, hanem az terem magától. A legelterjedtebb gyümölcsfajtákhoz tartozik a banán (össze sem hasonlítható az Európában kapható banán ízével), mangó, dinnye, avokádó, ananász, papaja valamint az egzotikusan hangzó rambután, durián vagy a mangosztine. A magasabban fekvő helyeken pedig eper vagy barack is terem.

A legelterjedtebb ital a tea. Srí Lankán nagyon édesen és tejjel isszák. Valamint a thambili, a King Coconut leve (a tévhittel ellentétben nem iható a nálunk ismert barna, keménykérgű kókuszdió leve, a kókusztejet pedig a reszelék és víz keverékéből préselik). Természetesen mindenhol kapható frissen készített gyümölcslé is. A kedvenceim közé tartozik a Lime Juice, amelyet zöld citromból készítenek, sóval és cukorral ízesítve. Nagyon jó szomjúságoldó az izzasztó hőségben.

Ha valaki alkoholra vágyik, talál itt sört (Lion Lager, Three Coins), amelyet hazánkkal ellentétben 0,675 literes üvegben árulnak. A borok viszont nagyon drágák. Elterjedt még a honos toddy, amelyet a pálmanövény levéből készítenek, valamint az arrak, amely a toddy fermentálasából és finomításából készül. Az íze hasonlít a wiskey ízéhez.

Itt megemlítendő, hogy a teliholdnapokon (poya day) az alkohol fogyasztása tilos.

A Srí Lankaiak azon a véleményen vannak, hogy az étel akkor a legfinomabb, ha azt kézzel eszik. Ha valaki ezt ki szeretné próbálni, ügyeljen különböző szertartások betartására: az étkezés előtt alaposan kezet kell mosni – az éttermekben ilyenkor egy edény citromos víz áll rendelkezésre, mindig a jobb kezünkkel együnk, a bal kéz tisztátlannak számít. Az evés után szintén kezet kell mosni. A kézzel evés a mi kultúránkhoz képest talán elmaradottnak hangzik, de sokan állítják, hogy az evőeszköz féme megváltoztatja az ételek ízét. Gondoljunk arra, hogy ez az ő kulturájuk része és nem az elmaradottság vagy a szegénység jele. A teát például a legszegényebb emberek is porceláncsészéből isszák és minden háztartásban található evőeszköz.